Őrült szex egy vadidegennel

A kora délelőtti nyári napsütés kellemesen melegítette meztelen testem. Nem bántam a déli forróság hiányát; jobban kedveltem a mérsékelt meleget mint a rekkenő hőséget, ráadásul ilyenkor még a leégés veszélye sem fenyegetett. Lassan simogattam melleimet, hasamat, szeméremdombomat, majd kényeztetni kezdtem a puncimat, csiklómat. Nem siettem el, tudtam, hogy bőven van időm.

Úgy két hónapja fedeztem fel a tisztást miközben a folyópart egy szakaszát próbáltam feltérképezni mountain bike-om nyergében. Világéletemben szerettem biciklizni, különösen elhagyatott földutakon, ösvényeken, szántóföldek mellett, mindegy hol, csak lehetőleg ne aszfalt úton, autók között. Ez, így a huszonharmadik születésnapom felé közeledve se változott.

A tisztás inkább csak egy hézag volt a folyópartot szegélyező fák között, talán háromszor három méteres, de bőven elegendő a plédemet leteríteni és napozni. A délelőtt nagy részében a fák lombkoronája közötti résen át akadálytalanul átjutottak a nap sugarai. A hely jó pár kilométernyire esett bármelyik falutól, és a legközelebbi országút is túl messzire esett ahhoz, hogy az autók hangját hallani lehessen. Tökéletes csend és béke, csak a falevelek halk susogása az enyhe szellőben, bogarak motozás, a néhány méternyire békésen hömpölygő folyó időnkénti csobbanása. És a napsütés. Mindig is imádtam a napot, nyáron kivirultam.
Őrült szex egy vadidegennel részletei…

A Floridai út

Idén is elérkezett július negyedike, ami számomra nem csak a Függetlenség Napja miatt érdekes – bár a tűzijátékot kifejezetten kedvelem, és ráadásul Bostonban, ahol élek, mindig hatalmas és nagyon látványos –, hanem a floridai kiruccanásom miatt, ami az elmúlt öt év során egyfajta „tradicionális zarándokúttá” vált számomra. Ezúttal is a már szokásos menetrendet követtem: kivettem két hét szabadságot az aktuális munkahelyemen (gyakran váltogatom őket, még keresem az igazi hivatásomat…), július ötödikén autóba vágtam magam, és kedvenc (valójában egyetlen) autóm volánja mögött elindultam nővéremhez a távoli Florida, pontosabban Miami felé. (Itt jegyezném meg, bárminemű irigység nélkül, hogy neki bizony volt esze, beházasodott egy igencsak gazdag családba, és most megengedhetik maguknak, hogy egy jókora majdnem-tengerparti házban lakjanak, ami kifejezetten hívogatóbb a nyári vakációm eltöltésére, mint a kis bostoni albérleti lakásom.)
Egy ekkora autóút elsőre bizonyára őrültségnek hangozhat, mert ugyan miért akarna valaki kétszer két napot autózni ahelyett, hogy megoldaná két háromórás repülőúttal, de két érvem is van az autó mellett. Először is, az út során beiktatok néhány rokon- és barátlátogatást, amitől természetesen az út még tovább tart, de persze nem bánom. Előszőr beugrok a nagyiékhoz New Haven-be, majd Paul bátyámhoz Philadelphiába, aztán unokatestvéremékhez Richmondba, majd a legjobb barátnőmhöz Lisa-hoz Savannah-ba (ott telepedett le a férjével, jó korán házasodott), és végül így érkezek meg nővéremékhez Miaimiba. Jól szétszóródott a banda, de legalább egy észak-déli vonal mentén. 🙂 A Floridai út részletei…

Az érett asszony

Csak egy napja tudtam meg az egyetemi felvételi eredményeket. Hosszú út volt ez eddig is, de jó iráyban haladtam egy reményteli szabad élet felé. Pesti, egyedül élő nagyanyám ugyanis kitörő örömmel konstatálta, hogy jövőre az ELTE Informatikai Kar hallgatója leszek, ezért büszke is volt rám módfelett. Majd kiugrott a bőréből, amikor elfogadtam a meghívását a fővárosba költözésre. Mondanom sem kell, hogy milyen kedves volt a felajánlása, hiszen egy új világ felfedezése várt rám. Egy új világ, amit immár felnőtt fejjel kellett újra megismernem és kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket.

Persze nem kezdődött valami felhőtlenül a dolog, mert már a beköltözésem utáni második napon nagyi megkért, hogy segítsek egy kedves barátnőjének helyrehozni a számítógépét. Na jó, gondoltam, ez a kérés bőven belefér, ha már úgyis ő viseli majd gondomat az elkövetkezendő pár évben. Nem mintha nagy örömömre szolgált volna nagymamákhoz járni PC doktorosdit játszani, de a gépeket imádtam, a kihívások mindig fel tudták kelteni az érdeklődésemet.

Legnagyobb gondot a tájékozódás jelentette, hiszen a városnak csak kevés részét ismertem, de térkép és IGO volt a tapizós telefonon.

A drága mamikám ettől függetlenül útba igazított rendesen, részletes leírást kaptam a Pasaréti lakóparkba jutáshoz, utca, házszám, emelet, melyik busszal menjek, stb, stb. Érdeklődve, nézelődve tettem meg az út jó részét. A házak annyira nem is érdekeltek, csak kiélveztem a városi nyüzsgést és persze vágyakozva kapkodtam a fejem a szebbnél szebb és csinosnál csinosabb lányok után. Bőven volt közöttük, akit szívesen vittem volna ágyba minden előző beszélgetés és ismerkedés nélkül is.
Az érett asszony részletei…

Női bugyis fasz

Zoltánt egy házibulin ismertem meg. Fekete hajú. magas fiú volt, és amikor egy lassú számnál hozzám símult, éreztem, hogy nem mindennapi méretei vannak. Hamarosan a teraszon kötöttünk ki, ahol nem zavart senki bennünket. Remekül tudott csókolódzni, és az egyik lábamat felemelve, a puncimon éreztem azt a dudort, amiről tudtam, hogy a nadrág alatt ágaskodó hatalmas farkától van. Legszívesebben akkor, és ott odaadtam volna magam.

Már nem is sok hiányzott hozzá, de amikor gombolni kezdtem a nadrágját, hírtelen ellökött magától. Nem tudtam mire véljem a dolgot, de nem akartam eröltetni. A buli után találkozgattunk, és egyszer feljött végre a lakásomra is. Leült velem szemben, és zavartan, de minden szégyenkezés nélkül elmondta, hogy neki egy furcsa szokása van, és szeretné előre tisztázni velem a dolgot. Nem akarja ugyanis, hogy váratlanul érjen. Hírtelen minden végigfutott az agyamon, és gondoltam minden rosszra is. Kár volt. A furcsa szokás csupán abból állt, hogy hogy Zoltán imádott női bugyiban járni.

Azt mondta, izgatja a női fehérnemű, különösen a bugyi. Szóval, nincs is férfi alsónadrágja. Az eddigi barátnői kinevették érte, ezért fél minden új kapcsolattól.
Női bugyis fasz részletei…

Egy kis petting

Az egész történet egy évvel ezelőtt, februárban kezdődött. Akkor ismertem meg Vivient. Egy discoban találkoztunk, mint két különálló haveri társaság idegen, ám barátkozásra igencsak hajló tagjai. Ő akkor múlt 17 éves, én pedig 24. Tudom, nagynak tűnik a korkülönbség, és a többiek is mondták, hogy ne hülyéskedjek, ez a lány nem nekem való, de akkor én csak megrántottam a vállam, mondván semmi komoly, de azért elkértem a számát. (biztos, ami biztos:) Másnap megbeszéltünk egy találkozót, és onnantól kezdve, míg együtt voltunk, minden nap találkoztunk. Elvarázsolt az a lány. Én eléggé szabad gondolkodású vagyok, voltam, nem igazán kötöttem le magamat még senki mellett. Ehhez képest Vivien rendesen megfogott, Ő egy kedves, visszafogott lány, helyes pofival, majdnem popsiig érő barna hajjal, ártatlan mosollyal.

Levett a lábamról mindjárt az első találkozásunkkor. Kiderült róla, hogy nemrég jött vissza dél-Amerikából, hogy nem is olyan alamuszi nyuszi, mint amilyennek látszik, hogy imádja az embereket, mindig kész jókedvre deríteni bárkit, hogy olyan mint egy cica, szeret szeretni, és nagyon lehet imádni. A barátaim nem értettek, azt szajkózták, hogy nem hozzám való, de én tudtam, hogy megtaláltam ŐT, igen, csupa nagybetűvel! Mindig rácsodálkoztam, hogy milyen szép, nagyon felpörgetett pusztán az érintésével, egy kacér mosolyával, vagy mikor hozzám simult az a törékeny test, amit még más férfi nem fedezett fel előttem. Azt gondoltam, hogy ő az igazi, és csak az enyém, rám várt, s én őt kerestem. Elkezdtünk járni, ismerkedni egymással, én tudtam, hogy nem akárkiről van szó, nem siettem el semmit, nem siettettem, meg akartam élni a kapcsolatot teljes mélységében, átadtam magam minden érzésnek, a csillagokat is lehoztam volna, csak egy szavába került.. azt hiszem életemben először szerelmes lettem!
Egy kis petting részletei…

Erika, viszket a lika

Az egyik osztálytársnőmhöz mentem látogatóba. Már 1 hete hiányzott az előadásokról, és gondoltam meglepem kicsit. Elég meleg volt azon a péntek délelőttön. Gondoltam ezért is volt tárva nyitva a bejárati ajtó. Bementem, de senki nem reagált a köszönésemre. Úgy tűnt senki nincs otthon. Elindultam Erika szobája felé. Hallottam hogy szól valami lassú romantikus szám, szóval kicsit megnyugodtam, hogy nem magam vagyok a házban. Benyitottam az ajtón. Nagyobb meglepetést okoztam a vártnál. Erika épp a számítógépe előtt ült egy fotelben, és webkamsexelt egy pasival. Ahogy beléptem szólni sem tudott, csak teljesen elpirosodott az arca. Hirtelen nem tudtam, hogy mit tegyek, bocsánatot kérjek, hogy így rányitottam, vagy kimenjek. De nagyon felizgatott a látvány, ezért semmit nem tudtam mondani. Csak néztünk egymásra. Néztem a kezét, ahogy épp kihúzza a tangájából, és rámosolyogtam. Majd becsuktam az ajtót és elindultam felé.

Nagyon zavarban volt, de ahogy odaértem megérintettem a vállát és a fülébe súgtam, hogy nem kell szégyellnie magát. Simogatni kezdtem a vállát, és majd felállítottam a fotelből. Ahogy felállt, a nacija lecsusszant róla, és akkor már ő is elmosolyodott. Átöleltem, és mélyen a szemébe néztem. Majd csókolózni kezdtünk. Közben simogatni kezdtem a hátát, és a pólója alá nyúltam. Kikapcsoltam a melltartóját, de még nem vetettem le róla. Aztán a hajába túrtam. Olyan erotikusan csókolt, mint aki évek óta nem látott pasit. A kezeim a popsijára csusszantak. És megmarkoltam a popóját. Nagyon jó volt megérinteni a szép kerek popsiját. Miközben csókolóztunk, és simogattam lassan letoltam a tangáját, ami a bokájához csusszant, majd kilépett belőle. Ahogy megmarkoltam a fenekét, az ölembe ugrott, és a lábait átkulcsolta a derekamon, és szorított. Érezni akarta, hogy már kemény vagyok-e. Nem hiszem hogy csalódott, mert akkora már nagyon fel voltam izgulva.
Erika, viszket a lika részletei…

Sivatag

Leparkolok az országúti cirkálómmal, és bemegyek a bárba. Egy elhagyott amerikai félsivatagos falu lepukkant vendéglátóipari egysége. Az asztaloknál csöndes beszélgetés, mindenféle ember. Csupa jámbor cowboy meg szelíd motoros, néhány jobb napokat látott üzletember, kamionsofőr, egy – két biztosítási ügynök. Néhány főiskolai hallgató a közeli városból. A lányok viszont nem akárkik. Nem valami olcsó bártündérek, ez egy ismerkedő hely. Olyan nők jönnek ide, akik szeretnék jól érezni magukat, akár csak a társaság, akár némi szex útján. Az udvarlás nemcsak egy perc, és nem csak egy összeg, lehet sikertelen is valaki, vagy fűzhet egy lányt akár hetekig. Nem is kell ÉRTE fizetni, sőt nem is szabad, maximum az udvarlás amúgy is velejáró költségeit. Érdekes módon a hely nagyon elismert, és igen diszkrét. A falu speciális törvénye szerint, aki itt látja meg a feleségét vagy a férjét összejönni valakivel, nem lehet érte dühös, inkább csak elgondolkozhat, vajon miért kényszerül rá a partnere, hogy itt keressen magának örömet.
Sivatag részletei…