A harminchárom éves Sziszka még most is nagyon csinos nő volt, ahogy anyaszült meztelenül hason feküdt mellettem az ágyon, miközben én mellette térdeltem, és tetőtől talpig bekentem Nivea testápolóval. Jól a bőrébe dörzsöltem az illatos krémet, majd mellé feküdtem az ágyon, és jobb kezemmel gömbölyű, fehér popsiját simogattam. Nem tiltakozott, amikor kezemet a farpofái közt az ágyékára csúsztattam, sőt, combjait kissé szétterpesztve segített, hogy jobban hozzáférjek a puncijához. Lefekvés előtt sikerült rábeszélnem ismételt beöntésekre, amit a fürdőszobában adtam neki, amíg teljesen ki nem tisztítottam a beleit, azzal a hátsó gondolattal, hogy talán a popsijába is be tudom majd dugni a farkamat… A körmeimet még reggel teljesen lerágtam, hogy fel ne sértsem vele Jutkát, ha a testnyílásaiba nyúlok. Kissé mégis megrándult a teste, amikor fenekét simogatva jobb hüvelykujjamat tövig a végbelébe csúsztattam, megmarkoltam simára borotvált ágyékát, majd ujjaimmal a szeméremajkait és csiklóját dörzsölgettem, be – benyúlva a hüvelyébe is, miközben hüvelykujjamat végig a végbelében tartottam. Szeméremajkai átnedvesedtek, és minél forróbb és nedvesebb lett a hüvelye, ujjaimmal annál bátrabban, és mélyebben nyúltam a hüvelyébe, míg végül fenekét fel – le mozgatva ujjaimon el nem élvezett. Nemcsak a testét, de a lelkét is megnyitotta előttem, akkor mesélte el megerőszakolásának történetét, miközben többször is szeretkeztünk estétől hajnalig…
Simon Sziszka 1963. február 26. – án született Aradon, majd kisiskolás korában szüleivel Dévára költözött.
Orvos akart lenni, ezért az Egészségügyi Szakközépiskolát Vajdahunyadon végezte el, és 1981 – ben bejutott a Kolozsvári Orvosi Egyetemre.
Jó alakjával, szép arcával, kék szemével, világosbarna hajával hamar magára vonta a fiúk figyelmét, és az első diák kiránduláson a fiúk csoportjából a kopaszodó Tiurbe meg is próbálta lefektetni, de olyan pánikszerűen reagált a fiú közeledésére, hogy semmi sem történt közöttük. El is terjesztették róla, hogy igazi apáca, aki senkivel sem fekszik le. A Romániai életszínvonal rohamos romlása, a fokozódó nyomor, és a harmadéven az ő csoportjukba beosztott nyugat – német Stefan közeledése mindent megváltoztatott, Sziszka a német barátnője lett, de mások közeledését továbbra sem fogadta el, ami a román diákokat felbőszítette. Haragjukat tovább növelte az 1985 – ben Magyarországon megjelent három kötetes „Erdély történeté” – re adott hisztérikus soviniszta román reakció, és Jutkát maguk közt csak egy rohadt kis bozgor kurvának nevezték, aki semmibe veszi és lenézi a hazaiakat.
Ekkortájt hozta Ceausescu azt a megalázó törvényt, amely minden termékeny életkorban lévő nőnek előírta a havonta kötelező nőgyógyászati vizsgálatot, nehogy eltitkolt terhességük legyen, vagy kaparásuk, amivel csökkentenék a megalomán diktátor jövőbeli alattvalóinak a számát.
1986 – ban, ötödév végén az évfolyam KISZ titkárnője Sziszka kezébe nyomta azt az értesítőt, amivel másnapra berendelték a 23 éves diáklányt az Egyetemisták Poliklinikájára (Policlinica Studenteasca) kötelező nőgyógyászati vizsgálatra.
– Aki nem megy el a vizsgálatra, az nem jelentkezhet vizsgákra a nyári szesszióban. – közölte a KISZ titkárlány Jutkával.
Mivel a vizsgálatra szóló értesítőn a Poliklinika pecsétje volt, és az értesítőt géppel írták, Sziszka semmi rosszat nem gyanított…
Este szerencséjére volt melegvíz a kollégiumban, és alaposan lezuhanyozott. Másnap tiszta fehérneműt és ruhát vett magára és elment az Egyetemisták Poliklinikájára.
A portán mondták, hogy a nőgyógyászat az első emeleten van. Sziszka felment a lépcsőn és az első emeleten megkereste a nőgyógyá – szati vizsgáló ajtaját, amire az volt írva, hogy a rendelés délután 13. 00. órakor kezdődik. Már éppen visszafordult volna, amikor kinyílt a vizsgáló ajtaja, és egy nővér szólt ki:
– Nőgyógyászati vizsgálatra jöttél? – kérdezte Jutkától.
– Igen – felelte a lány – De látom, hogy csak délután lesz rendelés, engem pedig reggel nyolc órára rendeltek ide.
– Igen, persze. – mondta a nővér. – Délután lesz a rendelés a betegek részére, de a havonta kötelező vizsgálatot délelőtt csinálja egy kirendelt orvos, aki kilenc órára jön, de előtte elő kell készítsem a diáklányokat a vizsgálatra. Gyere velem a kezelőbe. – intett Jutkának, miközben kilépett a folyosóra, és maga mögött kulcsra zárta a nőgyógyászati vizsgáló ajtaját. Sziszka követte a nővért a folyosón, és bement utána a kezelőbe.
A nővér becsukta maguk mögött a kezelő ajtaját, majd utasította Jutkát:
– Vetkőzz le ! – a lány letolta farmerszoknyáját, majd kibújt rózsaszín blúzából, ruháit a fogasra akasztotta, és megállt egy szál bugyiban a nővér előtt.
Kissé zavarta, hogy a nővér tegezi, de már hozzászokott, hogy a diákoknak semmilyen tekintélyük nincs, és valószínűleg a nővér nem tudhatta, hogy ő orvosis, legalábbis Sziszka azt gondolta.
– Állj a mérlegre. – mondta a nővér.
Sziszka a személyi mérlegre állt, a nővér pedig megmérte a lány súlyát és ráírta a kartonra.
– 56 kilós vagy. – közölte a lánnyal , majd a mérőléc elé állította Juditot és megmérte a lány magasságát is, amit szintén beírt a kartonra:
– 168 centi magas vagy. – közölte a lánnyal.
– Vedd le a bugyidat , és feküdj hasra az ágyon. – utasította a nővér a diáklányt. – Beöntést adok neked. – tette hozzá magyarázatként. Sziszka letolta a bugyiját, azt is a fogasra akasztotta és anyaszült meztelenül feküdt hasra a viaszosvászonnal leterített ágyon.
– Kaptál már beöntést, tudod, hogy mi az ? – kérdezte a nővér az ágyon fekvő lányt.
– Nem. – felelte Sziszka – Nem kaptam még, de tudom, hogy mi az , ötödéves orvostanhallgató vagyok.
– Egy gumicsövet dugok a fenekedbe – magyarázta a nővér, mintha nem is hallotta volna Sziszka előbbi szavait – és langyos vizet öntök a beleidbe, amit vissza kell majd tartanod. Vagy öt percig tartod a beöntést, utána mehetsz a WC – re kakálni. Megértetted?
– Igen, megértettem. – felelte a meztelen lány. A nővér egy fehér, zománcozott bádogból készült beöntő edényt vett a kezébe, megtöltötte langyos vízzel, a vízbe egy kis szappandarabot dobott, majd az edényhez csatlakozó gumicső szabad végét bekrémezte, és az ágyon hason fekvő meztelen lányhoz lépett:
– Húzd szét a fenekedet, hogy bedughassam a gumicsövet. – utasította Jutkát a nővér. Sziszka kezeivel hátranyúlt és széthúzta kis, fehér farpofáit, a nővér pedig egy gyors mozdulattal a lány feltáruló kis rózsaszín végbélnyílásába dugta a bekrémezett gumicsövet, és kb. 10 – 15 centiméternyire dugta fel a lány végbelébe, majd megnyitotta a beöntő készülék csapját, és Sziszka érezte, hogyan ömlik a beleibe a langyos víz, és hirtelen erős székelési ingere támadt.
– Tartsd vissza a vizet ! – szólt erélyesen Jutkára a nővér, és miután látta, hogy az összes víz a lányba folyt, egy gyors mozdulattal kihúzta Sziszka fenekéből a csövet.
– Öt perc múlva mehetsz a WC – re. – közölte a lánnyal. Sziszka szótlanul feküdt az ágyon, miközben kínzó hascsikarás gyötörte. Öt perc múlva a nővér egy csomag WC – papírt nyomott a kezébe, és a kezelőből nyíló WC – be küldte a lányt, ahol Sziszka végre kiüríthette a beleit és megkönnyebbült…
Jutkának, miután kiürítette beleiből az első beöntést a nővér egy második és egy harmadik beöntést is adott. A harmadik beöntés után már csak tiszta víz távozott a lány beleiből, széklet egyáltalán nem volt benne.
Majd a nővér ismét az ágyra parancsolta Jutkát, és egy Morfium injekciót szúrt a lány fenekébe, hogy elkábítsa.
– Egy Diazepam injekció – hazudta a lánynak, aki nem tudta mire vélni az injekciót – Kis nyugtató, hogy ne idegeskedj a vizsgálat alatt. Az első nőgyógyászati vizsgálat alkalmával mindenki kap egyet.
– Lépj ebbe a papucsba és vedd fel ezt a köpenyt. – utasította a lányt a nővér, miután beadta az injekciót. Egy sárga papucsot és egy térdközépig érő, gombok nélküli fehér köpenyt nyomott a lány kezébe. Sziszka felvette a blúzát, a bugyiját a nővér tanácsára a fogason hagyta, mivel úgyis le kellene vetnie a vizsgálatkor, majd belelépett a papucsba és felvette a fehér köpenyt, a köpeny szárnyait elől egymásra fektette és az övét elől szorosan megkötötte. A köpeny alatt deréktól lefelé anyaszült meztelen volt…
– Visszamegyünk a nőgyógyászati vizsgálóba – közölte kurtán a nővér a lánnyal. – Gyere utánam ! – Sziszka szótlanul követte a nővért a nőgyógyászati vizsgálóba. A rajta lévő fehér köpeny szárnyai minden lépésnél szétnyíltak és Sziszka combjai és szeméremszőrzete időnként elővillant a köpeny szétnyíló szárnyai alól. A Poliklinika folyosóján néhány diák lézengett, és Sziszka arca szégyenében elvörösödött arra a gondolatra, hogy valaki észreveszi a fehér köpeny alatti meztelenségét.
A nővér kinyitotta a vizsgáló ajtaját, és belépett a szobába. A vizsgáló közepén egy nőgyógyászati vizsgálóasztal állt, melynek az ablakok felé fordított széléről két fémrúd nyúlt fel függőlegesen, a rudak végéről pedig egy – egy fémkengyel lógott alá. Sziszka most látott életében először ilyen vizsgálóasztalt, amin nem lábtartók, hanem kengyelek voltak.
A fémkengyelekbe a nőnek térdközépig kellett bedugnia a lábát, és utána nem tudta már kiemelni, csak mások segítségével. Kaparásokhoz és hüvelyi műtétekhez használták az ilyen tipusú vizsgálóasztalt, hogy a nő ne zavarhassa meg az orvost akkor sem, ha műtét közben erős fájdalmat érezne, és védekezésül akaratlanul is összeszorítaná a combjait.
– Voltál már nőgyógyásznál? – kérdezte a nővér a lányt, miközben belülről becsukta a vizsgáló ajtaját. Sziszka nemet intett a fejével.
A nővér lábával a vizsgálóasztal elé tolta a fémzsámolyt, a két lábtartó közé.
– Vedd le a köpenyt, és mássz fel az asztalra. – mondta a nővér. A lány levette a fehér köpenyt, a fogasra akasztotta, csak a blúz maradt rajta, majd a vizsgálóasztalhoz ment, fellépett a zsámolyra, és leült a vizsgálóasztal szélére, a két lábtartó közé, szemben a nővérrel.
– Jó. Most pedig feküdj hanyatt az asztalon és dugd a lábaidat a kengyelekbe. – Sziszka a hátára feküdt a vizsgálóasztalon, és a nővér segítségével lábait a lábtartó fémkengyelekbe dugta, egészen térdhajlatig. A nővér lábával félretolta a zsámolyt, majd szólt Jutkának, hogy csússzon közelebb hozzá. A lány lejjebb csúszott az asztalon, combjai szétnyíltak, feltárva Sziszka szeméremtestét.
– Csússzál még közelebb hozzám ! – utasította a nővér. Sziszka még lejjebb csúszott az asztalon, és közben érezte,
hogy combjai pattanásig szétfeszülnek, feneke pedig már kissé túlér a vizsgálóasztal szélén. – Így már jó lesz. – mondta a nővér. A lány védtelennek és végtelenül kiszolgáltatottnak érezte magát, és ez az érzése csak tovább fokozódott, amikor a nővér csuklóit az asztal szélénél lévő fém rudakhoz szíjazta…
– Azért szíjaztam le a kezeidet – magyarázta a nővér Sziszka megrémült arcát látva – mert a vizsgálat kissé fájdalmas lehet, és a doktor elvtárs nem szereti, ha a nő vizsgálat közben a puncijához nyúl, mert zavarja a vizsgálatot.
– Most leborotválom a szőrödet. – közölte a nővér, és a vizsgálóasztal melletti kis műszeres asztalról borotvahabos sprayt vett el és habot fújt belőle a lány szeméremszőrzetére. – Ne mozogj, nehogy véletlenül megvágjalak! – figyelmeztette Jutkát, majd a kis műszeres asztalról egy borotvát vett fel, és borotválni kezdte a lány szemérem – szőrzetét.
Sziszka elborzadt attól a gondolattól, hogy egy férfi, még ha orvos is, ott lent babráljon az altestén, talán bele is nyúljon a testébe, amit ő kifeszítve, lekötözve, tehetetlenül kénytelen eltűrni…Közben a nővér simára borotválta a lány ágyékát, a leborotvált szőrt egy újságpapírba törölte, majd híg alkoholos oldattal mosta le a simára borotvált vulvát.
– Csíp! – jajdult fel Sziszka
– Jó, készen vagyunk már, ennyi volt az egész. – nyugtatgatta Jutkát a nővér, majd az órájára pillantott. – Tíz perc múlva kilenc óra. – mondta, és kiment a vizsgálóból magára hagyva a vizsgálóasztalon kifeszített, deréktól lefelé anyaszült meztelen lányt. Jutkának a várakozás egy örökkévalóságnak tűnt.
Elszörnyedve gondolt arra, hogy illetéktelen személyek jönnek be a vizsgálóba, aminek az ajtaját a nővér véletlenül, vagy talán szándékosan kitárva hagyta, és meglátják őt így kifeszítve, lemeztelenítve, teljesen kiszolgáltatva, és talán csinálnak is vele valamit, visszaélve a helyzettel…
Sziszka lépteket hallott a folyosóról és kissé fellélegzett, hogy már nem kell sokáig így kifeszítve várnia, de rögtön azután rémület kerítette a hatalmába, a közeledő hangok közt fiú csoporttársai hangját vélte felfedezni… A hangok egyre közeledtek, majd a vizsgáló nyitott ajtaján egy fehérköpenye s orvos jött be akit Sziszka fiú csoporttársai, és egy másik ötödéves fiú csoport követett, összesen tizennégyen! A diáklány feje lüktetni kezdett, arca és nyaka elvörösödött a határtalan szégyentől, szeme előtt egy rövid időre minden elsötétült. HallottaBehunyta a szemét, hallotta a közeledő lépteket, aztán a csendet, amikor megálltak a vizsgálóasztal körül és „Iudita Simon” „unguroaica, curva germanilor” ( = magyar lány, a németek kurvája) suttogták.
– A kollegina szégyenlős – állapította meg a fiatal orvos, miután Sziszka blúzát megragadta, és a lány nyakáig felhúzta, szabaddá téve Sziszka hasát és melleit. Majd Sziszka szétfeszített combjai közé állt.
– Gyertek ide, mögém. – utasította az orvos a diákokat. – Nézzétek, hogy kipirosodott a kollegina arca és a nyaka. Ezt nevezzük „szégyenpírnak”. – a fiúk felsorakoztak az orvos mögött és izgatottan mohón figyelték az asztalon szétfeszített meztelen lányt. Az orvos előrehajolt és bal kezének ujjaival széthúzta a lány nagy szeméremajkait
– Most széthúztam a nagy szeméremajkakat – magyarázta az orvos a mögötte álló diákoknak, majd ujjaival széthúzta a lány vékony rózsaszín kisajkait, feltárva a hüvelybemenetet.
– Ezek itt a kis szeméremajkak, amiket most széthúztam, ez itt pedig a kisajkak felső találkozásánál a csikló. – mutatott jobb mutatóujjával az érzékeny kis szervre.
Majd jobb mutatóujjával tovább mutatott: – A csikló alatt ez a kis nyílás a húgycsőnyílás, ez itt alatta pedig a hüvely – bemenet. A lány szűzhártyája félhold alakú, ami annyira tágulékony, hogy lehetővé teszi a betapintást, sőt még a nemi közösülést is, anélkül, hogy átszakadna.
Az orvos egy hüvelytükröt vett le a műszeres asztalról és a hüvelybemenetbe helyezte, majd egy ügyes mozdulattal a lány hüvelyébe vezette a szétnyitható tükröt. Sziszka feljajdult és egész testében megremegett a hideg fém érintésétől.
Az orvos ütközésig tolta a lány hüvelyébe a tükröt, majd szétnyitotta a tükör lapocait, és a tükör csavarjával rögzítette a nyitott lapocokat, ami így már t magát tartotta a lány feltárt hüvelyében, és az orvos mindkét keze felszabadult. Sziszka érezte, hogy valami kifeszül ott lent az alhasában és még védtelenebbnek és kiszolgáltatottabbnak érezte magát, mint eddig. A tükör szétnyitott lapocai közt láthatóvá vált a méhnyak és a külső méhszáj. Az orvos egy hosszú csipeszt vett a kezébe, a hüvelytükör lapocai közt benyúlt a lány feltárt hüvelyébe és megfogta a méhnyakat.
– Ez itt a külső méhnyak, ez a nyílás a közepén pedig a külső méhszáj, most csak egy pontszerű kis nyílás, de szüléskor annyira kitágul, hogy átfér rajta az újszülött feje. – magyarázta az orvos a felizgult, mohón figyelő diákoknak. Mindannyian közelebb húzódtak, hogy jól láthassák, amit az orvos Jutkán mutogat.
Az orvos a műszeres asztalkára tette a csipeszt, majd egy fémdobozt tett maga mellé a műszeres asztalkára, és kinyitotta. A fémdobozban különböző méretű fémrudacskák, Hegar tágítók voltak.
– Ezekkel a fém rudacskákkal lehet tágítani a méhszájat. – magyarázta tovább az orvos, és a legvékonyabb fém rudat vette a kezébe, majd a csipesszel ismét benyúlt a lány feltárt hüvelyébe, megragadta az elülső méhszájat, és a Hegar tágító rudacskát Sziszka méhszájába dugta, és a nyakcsatornán keresztül a lány méhébe vezette. Sziszka a hüvelytükör szétnyitásakor teltséget érzett az alhasában, amikor az orvos a csipesszel megragadta, és kifelé húzta a méhszáját, úgy érezte, mintha kibeleznék, a Hegar rúd bedugását pedig egészen magasan, a beleiben érzett feszítésként élte meg. Az orvos kihúzta a vékony fém rudat a nyakcsatornából, és egy vastagabbat dugott fel Sziszka méhébe, majd azt is kihúzta a lányból, és egy még vastagabb rudat dugott fel neki.
– Egészen jól tágul – állapította meg az orvos, és már a legvastagabb rudat dugta a lány méhébe. Sziszka nagyon erős görcsös fájdalmat, és teltséget érzett az alhasában. – Nagyon fáj! – sírta el magát, de senki sem törődött vele. Vagy tíz percig volt a lányban a kifeszített hüvelytükör, és a legvastagabb Hegar rudacska, de Jutkának ez az idő egy örökkévalóságnak tűnt… Aztán az orvos kihúzta a lány méhéből a fém rudat, és a kitágított méhnyak csatornán át egy spirált vezetett a diáklány méhébe, ahogy megbeszélték. A spirál használatát tiltották, de a fiúk összeadták a pénzt, és Katzidakis, a görög diák hozott egy spirált, amiért a fiúk igen nagy összeget, 5. 000. lejt fizettek. Calin ötlete volt, hogy mindenképpen spirált vezessenek fel Jutkának, nehogy állapotos maradjon az erőszak után, komoly kellemetlenséget okozva a fiúknak. Sziszka még csak nem is sejtette, hogy spirált vezettek a méhébe, mint ahogy azt sem sejtette, hogy nem a valóban elrendelt nőgyógyászati vizsgálatra rendelték be a Poliklinikára. Az orvos, aki Marius barátja volt, de ő is pénzt kapott a fiúktól, szétnyitotta a lány méhébe vezetett spirált, majd egy csipesszel megfogta a spirál jelző zsinórját, és egy kis ollóval levágta.
Most már semmi sem látszott a külső méhszájon át a spirálból, egyszerű nőgyógyászati vizsgálattal nem lehetett volna felfedezni a Jutkában lévő spirált, csak hasi ultrahanggal. Az orvos. miután végzett, összecsukta a hüvelytükör lapocait és egy gyors mozdulattal kihúzta a szerencsétlen lányból az eszközt, és nagy csörömpöléssel a műszeres asztalra tette.
Aztán gumikesztyűt húzott a jobb kezére, a kesztyű mutatóujját bekrémezte, bal kezének ujjaival ismét széthúzta a lány szeméremajkait és jobb mutatóujjával tövig a lány hüvelyébe hatolt. Sziszka arcán könny – csepp gördült végig, amikor érezte a testébe hatoló durva ujjat. Az orvos mutatóujja mellé vezette középső ujját is, amire Sziszka feljajdult. Az orvos ujjaival körbetapin – totta a hüvelyfalat, aztán bal kezének ujjait a lány hasába mélyesztette, közvetlenül a szeméremcsont fölött, hogy megtapintsa Sziszka kis, körte alakú, rugalmas méhét.
– Nem terhes. – jelentette ki, miután megtapintotta a lány méhét, majd kihúzta ujját a lány hüvelyéből, és mutatóujját egy elég durva mozdulattal Sziszka végbelébe vezette. A lány teste megrándult a durva behatolástól. Az orvos közben tovább magyarázott a fiúknak:
– Előbb hüvelyi betapintást végzünk, és csak azután vizsgáljuk végbélen keresztül a lányt, nehogy fertőző baktériumokat vigyünk kezünkkel a végbélből a hüvelybe. – A lány beleit több beöntéssel tisztítottuk ki – magyarázott tovább az orvos, miközben ujjával Sziszka fenekében vájkált.
– De azért maradhattak baktériumok a végbélben, amivel megfertőzhetnénk a hüvelyt. A fertőzés elkerülése végett ti is előbb hüvelyen, és csak azután végbélen át tapintsatok be.
Sziszka elszörnyedt. Csak most döbbent rá, hogy nemcsak látványnak kötözték fel a vizsgáló – asztalra, hanem élő próbababának is, kiszolgáltatva egy tucatnyi perverz diák kénye – kedvének ! Még most sem akarta elhinni, hogy ilyesmi megtörténhet.
Az orvos kihúzta ujját a lány fenekéből, majd folytatta: – Ha már megvizsgáltátok az asztalon mindannyian, vizsgáljátok meg álló helyzetben is, mert ilyenkor a hüvelybe mélyebben lehet benyúlni, és jobban meg lehet tapintani a méhnyakat. Leültök egy ágyra, vagy egy zsámolyra, terpesztett lábakkal magatok elé állítjátok a kolleginát, és alulról nyúltok a hüvelyébe és a végbelébe. Én most megyek a szülészetre, viszont látásra. – köszönt el a diákoktól az orvos, és kiment a vizsgálóból.
Marius becsukta az orvos után az ajtót, majd a többiek felé fordulva a közösülést utánozva bal mutató – , és hüvelykujjával formázott gyűrűben előre – hátra mozgatta jobb mutatóujját, és azt mondta:
– Megdugjuk a kicsikét !
– Én már dugom is ! – jelentette ki Ducu, és jobb mutatóujját a lány hüvelyébe vezette. A lány szorító izmai megfeszültek, és kis gödröcskét rajzoltak combjai belső felszínén, vulvájának két oldalán, amikor Ducu középső ujját mutatóujja mellé dugta a szűk hüvelybe.
Sziszka felzokogott:
– Fáj! Hagyjatok békén!
Sikoltozása csak olaj volt a tűzre, még jobban felizgatta a fiúkat.
Miközben egymás után nyúltak a hüvelyébe és végbelébe a diákok, akik éppen nem testnyílásait vizsgálták, azok a mellét tapogatták vizsgálat ürügyén. Tizennégy diák dugta egymás után Sziszka hüvelyébe és fenekébe ujjait, úgy gyötörték a szerencsétlen diáklányt, tágítva szűk testnyílásait…
Jutkának először, – amikor csoporttársai bejöttek a tornaterembe – a fejébe tolult a vér, egész arca elvörösödött, és úgy érezte, hogy a szíve a torkában dobog az elviselhetetlen szégyentől, és tehetetlenségéből, kiszolgáltatottságából fakadó dühétől. Amikor az orvos ujjait, majd a hüvelytükröt a hüvelyébe dugta, dühe és szégyenérzete csak fokozódott… Ducu durvasága védekező reflexet váltott ki belőle, de teljesen eredménytelenül, mert szétfeszített combjait nem tudta összeszorítani. A vér a lány fejéből lassanként az altestébe tolult, és a sok vazelintől – több fiú is bekrémezte ujját, mielőtt a lányba nyúlt volna – egyre síkosabb lett a hüvelye és a végbélnyílása. Néhány diák sokkal gyengédebben, és elég hosszú ideig tágította a lány két testnyílását, és Sziszka – valószínűleg a morfium kábító és gátlásokat oldó hatására is – kezdett lassan felizgulni, mint önkielégítéskor…
A „vizsgálat” alatt Sziszka végig behunyva tartotta a szemét, és csak azt érezte, hogy ujjak hatolnak a hüvelyébe és a végbelébe, egymás után, megállíthatatlanul…Érezte a melleit és mellbimbóit tapogató kezeket. A diáklány egyre szaporábban lélegzett, és amikor Marcel a fenekébe dugott ujját előre – hátra mozgatta a közösülést utánozva a lány krémtől síkos, végbelében, másik kezének mutatóuj – jával pedig a lány csiklóját ingerelte, Sziszka nem tudott ellenállni, hüvelye és feneke ütemes összehúzódásokkal tapadt a fiú ujjára, és a lány – akarata ellenére – elélvezett…
– Nézzétek, elélvezett ! – ujjongott Marcel
– Kicsike ! – tódította Marius, és simogatni kezdte a lány combjait és fenekét. Sziszka szédült, úgy érezte, minden ereje elhagyja… A diákok most már tudatosan izgatták a lányt, hogy megint lássák elélvezni…Egyszerre többen is ingerelték. Egyik a száját simogatta, miközben kezeivel erősen tartotta a lány fejét, nehogy kitérhessen az ujjai elől, egy másik mellbimbóival játszadozott, egy harmadik a lány combjait és fenekét simogatta, egy negyedik pedig a hüvelyébe, vagy a fenekébe dugott ujjaival izgatta, miközben a lány csiklóját is ingerelte…A fiúk nagy megelégedésére Judit nemsokára másodjára is elélvezett…
Tíz óra is elmúlt már, amikor eloldozták a lány csuklóit tartó szíjakat, kihúzták Sziszka lábait a vizsgálóasztal fémkengye – leiből, majd leemelték a lányt a vizsgálóasztalról. A meggyötört, kába lányt még az ágy mellé állították, és amíg Adrian szorosan tartotta Sziszka kezeit, néhány diák az ágyra ült, és az orvos útmutatását követve alulról nyúlt mélyen a szerencsétlen lány testnyílásaiba, aki folyton csak azt hajtogatta, hogy nagyon, de nagyon szégyelli magát…
Fél tizenegykor kinyílt a vizsgáló ajtaja, és egy negyedéves diák szólt be rajta:
– Itt van a rektoszkópiára váró diáklány? – Calin két negyedéves fiú csoportot is bevont Sziszka „beavatásába” többnyire arabokat, és természetesen jó pénzért! – Itt, itt! – válaszolt serényen Adrian, aki éppen a vizsgálóágyon ült, és jobb hüvelykujját a mellette álló diáklány végbelében, mutató – , és középső ujját pedig annak vaginájában tartotta, miközben Sziszka halkan nyöszörgött. A diák kihúzta ujjait a lányból, tenyerével egy nagyot csapott Judit fenekére:
– Itt a kollegina, vihetitek!
Már két arab diák is bejött a vizsgálóba. Egyikük megragadta Sziszka csuklóját, és kivonszolta a kábult diáklányt a folyosóra. A többiek is követték őket, senki sem maradt a nőgyógyászati vizsgálóban. A folyosó tele volt diákokkal, zömmel olyan negyed – , és ötödéves orvostanhallgatókkal, akik be voltak avatva. Sziszka blúza felcsúszott a lány köldökéig, aki deréktól lefele teljesen meztelenül állt a sok diák között a rektoszkópos (végbéltükrözéses) vizsgáló bezárt ajtaja előtt. Néhány diák körbeállta a fal mellé húzódott lányt, gúnyosan kérdezgették, hogy érzi magát, nem fázik – e így ruha nélkül, hol hagyta a ruháit? Volt aki a fenekére paskolt, az egyik negyedéves arab, aki nem volt ott a nőgyógyászati vizsgálóban, pedig megragadta a lány ágyékát, és ujjait a lány átnedvesedett, kitágult hüvelyébe mélyesztette. Egy jó félórányi várakozás után végre megjelent a nővér, ugyanaz, aki a beöntést adta Jutkának, és kinyitotta a vizsgáló ajtaját. Sziszka belépett a vizsgálóba, a diákok követték. A nővér a vizsgáló közepén lévő asztalhoz irányította Jutkát, miután a lányról levették a blúzát is, hogy anyaszült meztelen legyen:
– Mássz fel az asztalra! – utasította a lányt a nővér. Sziszka felmászott a vizsgálóasztalra, és megint úgy akart elhelyezkedni, mint a nőgyógyászati asztalon, de a nővér rászólt, hogy forduljon meg, és álljon négykézlábra a végbél vizsgálathoz. Sziszka kábán, némi segítséggel engedelmeskedett, miközben majdnem leesett az asztalról. Végül
sikerült négykézlábra állnia a vizsgálóasztalon, és mikor érezte a nővér hideg kezét a fenekén, hátranézett. Az orvos, aki éppen akkor érkezett meg, és a lány mellett állt, nagyot csapott Sziszka fenekére:
– Ne forgolódj, mint a tehén, amikor hátulról meghágják! – szólt durván a lányra. – Hogy foglak így megvizsgálni? Azonnal tedd a fejedet az asztalra, a könyöködre támaszkodj, ne a kezedre, és jól domborítsd ki a seggedet! Sziszka halkan, pityeregve engedelmeskedett, a könyökére ereszkedett, fejét a vizsgálóasztal hideg műbőr borítására szorította, és térdeit hasa alá húzva domborította a fenekét. Szeméremajkai kissé szétnyíltak, kis végbélnyílása 5 banis „fekete lyuk” – ként kissé megnyílt. Érezte, hogy gumikesztyűs kezek tapadnak a farpofáira, és még jobban széthúzzák a fenekét, majd egy kúpot dugtak a végbelébe, utána egy ujj hatolt ugyanoda tövig, majd az első ujj mellé egy másikat is a fenekébe erőltettek, tágítva a végbélnyílását, ernyesztve gyűrűs záróizmát. A két ujj behatolásakor Sziszka felnyögött, de ennek megint csak az lett az eredménye, hogy két tenyeres csattant a fenekén és a combján. Miután az orvos elég tágnak érezte a nyílást, kihúzta ujjait Sziszka fenekéből, és kérte a végbéltükröt. Sziszka hallotta az egymáshoz ütődő fémcsövek csörömpölését, és gyomra görcsbe szorult, de nem mert sírni, mert félt az újabb ütésektől, pedig feneke már most is sajgott és jól kipirosodott az addigi paskolásoktól.
Az orvos a lány végbélnyílásához illesztette a 40 cm – es fémcső végét, és egy gyors mozdulattal Sziszka végbelébe vezette az eszközt, majd lassan tolta egyre mélyebbre a lány testébe a hideg csövet. Mikor már 25 centire dugta fel a csövet, kivette belőle a mandrint (a rektoszkópba dugott rúd, annak segítségével tolják előre a csövet a bélben), és bedugta a világító optikát. Belenézett a csőbe, és miközben folyamatosan nézett, lassan feljebb tolta az eszközt még vagy 10 cm – nyire. A cső vége már alig nyúlt ki a végbélből, úgyhogy a rektoszkópot néző orvos arca már a diáklány fenekéhez ért.
– Gyertek ide, és nézzetek bele ti is! – szólt az orvos a diákoknak, akik egymás után néztek bele a végbéltükörbe, amit így jó negyed órán át tartottak bedugva Sziszka fenekében. Mikor már mindenki belenézett, az orvos kihúzta a csövet a lányból, odaadta a nővérnek, hogy tegye a fertőtlenítőbe, majd mindketten kimentek a vizsgálóból. Sziszka le akart mászni az asztalról, de az arabok nem engedték. – Várj, még mi is megvizsgálunk! – mondta az egyik, aki egy villanófényes fényképezőgépet vett elő, és fényképezni kezdte a vizsgálóasztalon lévő meztelen lányt.
Aztán a műszeres szekrényből kivettek két hüvelytükröt, Jutkát erősen leszorították az asztalra, és egy – egy hüvelytükröt vezettek a vaginájába, és a végbelébe is. Végül egy végbélkörtét (análdugót) erőltettek Sziszka fenekébe, ami egy kb. 15 cm
hosszú és 3 – 4 cm átmérőjű ebonit rúd. A rúd elülső vége a makkot mintázva bunkószerűen kiszélesedett, és gömb formájú volt, a végén kissé kúpszerűen elvékonyodott és lekerekített, hogy könnyebben lehessen a végbélbe vezetni. A rúd hátsó vége pohártalpszerűen kiszélesedett, nem engedve meg, hogy a rúd vége teljesen becsússzon a tágítandó testnyílásba, a kiszélesedett véget fémburkolat fedte.
Azután eloldozták a lányt, leemelték a vizsgálóasztalról, egy fehér köpenyt adtak rá, és egy papucsot, és a kába lányt, aki semmiféle ellenállást nem tanúsított már, kivezették a vizsgálóból, végigvezették a folyosón, levitték a lépcsőkön, és beültették egy Mercedesbe, amivel a Hasdeuban lévő kollégiumba szállították. Sziszka ki akarta venni a fenekéből a végbél körtét, de az arabok nem engedték.
A kollégiumban a társalgó volt a legnagyobb helyiség, az arabok oda vezették Jutkát. A többi diák is ott volt már, több, mint húszan. Jutkáról levették a fehér köpenyt, és a meztelen lányt egy pamlagra térdepeltették, és négykézláb állították, majd az egyik arab bekrémezte az ujját, a lány fenekébe dugta az análdugó mellé, majd a síkossá tett dugót kihúzta Sziszka fenekéből. Most már a lány végbélnyílása is olyan tág, és síkos volt, mint a hüvelye. Az arab nem is bírt ellenállni a csábításnak, a lány mögé térdelt, kigombolta a nadrágját, és merev hímtagját tövig Sziszka fenekébe dugta. A többiek nézték, vagy ketten villanófénnyel fényképeztek.
A lány felnyögött, amikor az arab merev hímtagja egy gyors mozdulattal a fenekébe hatolt…
Aki éppen akkor nyitott be az ajtón, az látta, hogy az anyaszült meztelen lány négykézláb áll a pamlagon a diákok gyűrűjében, és hátulról éppen az egyik arab közösül vele, amíg egy másik a tarkójánál fogva, a pamlagra lenyomva tartja a szerencsétlen lány fejét, nehogy elmozdulhasson dugás közben…
A diákok hamar felfedezték a lány szájában rejlő lehetőséget, és merev vesszejüket Sziszka ajkai közé erőltették.
Sziszka utálkozva nyitotta szét ajkait, és engedte szájába hatolni az első hímtag makkját.
– Most pedig nyalogasd szépen ! – szólt rá az előtte térdeplő diák, miközben a lány hajába markolva Sziszka torkáig dugta merev farkát.
A lány kelletlenül engedelmeskedett, nyalogatni kezdte a szájába dugott hímtagot. Előbb a vizelet sós ízét érezte, aztán érezte, hogyan keményedik tovább a hímtag a szájában, és a húgycsőnyílásból egy édeskés kéjcseppet nyalt le. A lány utálatába furcsa izgalom keveredett. Közben az arab megragadta Sziszka csípőjét, és ütemes párzó mozdulatokba kezdett a lány testében. , időnként tenyerével nagyokat csapott Sziszka fenekére, amitől a lány feneke teljesen kipirosodott. A lány meztelen teste ütemesen mozgottelőre – hátra a két férfi között vagy négy – öt percen át, amikor előbb az arab, majd a diák is a lányba élvezett.
A négykézláb álló lány teste ezután is ütemesen mozgott az egyszerre két oldalról behatolt hímvesszők közt. Vagy tízen térdeltek egymás után a lány mögé, és hatoltak mindkét hátsó testnyílásába, miközben elől hatan szopatták le magukat Jutkával. Aztán a hátára fordították a szerencsétlent, és úgy folytatták az erőszakot egészen másnap reggelig. Csak a WC – re engedték ki az elgyötört lányt, meg reggel a zuhanyzóba. Végül ugyanazt a fehér köpenyt adták rá, és a lány abban tántorgott el a lányok kollégiumáig.
Ezt követően egészen hatodév végéig számtalanszor megdugták a megalázott lányt a WC – ben, üres előadótermekben, és kollégiumi szobákban.
* * *
Három hét telt el Sziszka poliklinikai és kollégiumi „beavatása” óta. Jutkának naponta előadásokra és gyakorlatokra kellett járnia, erőszaktevő évfolyamtársai közé…
Az előadóteremben Sziszka mindig egyedül ült a legutolsó padban, ott kevésbé érezte védtelennek magát, és el tudott bújni diáktársai tekintete elől. Szerencsétlenségére aznap az ideggyógyászati előadás elmaradt, de már mindenki az előadóteremben volt amikor a hírt Petre bejelentette. Petre bejelentését követően Sziszka hírtelen a fiúk gyűrűjében találta magát.
– Nem unatkozol? – kérdezte Ducu, miközben kezét a padban ülő lány tarkójára tette.
– Nem ! – válaszolt ingerülten Sziszka – Hagyjatok békén !
– Mi majd elszórakoztatunk. – jelentette ki Marcel, miközben a padba ült Sziszka mellé, és megmarkolta a lány mellét. Sziszka eltaszította magától a fiút, felpattant a padból, és kirohant az előadóteremből, eltaszítva az útjában álló fiúkat. Doru az ajtóhoz sietett, és az elrohanó lány után nézett:
– A lányok budijára ment. – jelentette diadalmasan. – Gyertek, menjünk utána! Doruval az élen hat diák rohant a lányok WC – jéhez. Sziszka gyorsan behúzódott az egyik WC fülkébe, becsukta maga mögött a fülke ajtaját, és mivel az ajtón nem volt retesz, hátát az ajtónak feszítette, remélve, hogy akkor nem tudják majd rányitni.
Hallotta, amikor csoporttársai berontottak a WC – be, és kinyitották a másik két fülke ajtaját, majd feszegetni kezdték annak a fülkének az ajtaját, amelyikbe ő menekült be.
– Itt van – kiáltott diadalmasan Doru. – Tudjuk, hogy itt vagy, nyisd ki az ajtót ! – Sziszka hallgatott, és hátával teljes erejéből nekifeszült az ajtónak. De Doru és Petre erősebbnek bizonyult, együttes erővel nyomták befelé az ajtót, ami előbb egy résnyire, aztán pedig teljesen kinyílt, és a két fiú a fülkébe nyomult a szerencsétlen lány mögé. Sziszka majdnem rászorult a WC ülőkéjére, teste a WC csésze fölött előregörnyedt, kezeivel a falnak támaszkodott, nehogy a WC csészére essen.
– Mit akartok ?! – kérdezte ingerülten, sírástól elcsukló hangon.
– Baszni ! – válaszolt kurtán Petre.
Doru előrehajolt, megragadta a lány sötétkék szoknyáját, és egy gyors mozdulattal letépte Jutkáról a ruhadarabot.
Sziszka megpróbált védekezni, jobb kezével hátranyúlt, de Doru elkapta a lány csuklóját, és hátracsavarta Judit kezét, majd fejével intett Petrenek:
– Húzd le a bugyiját ! – Petre egyetlen gyors mozdulattal a lány bokájáig tolta le a halvány rózsaszín bugyit, majd leguggolt, jobb kezével megragadta a feléjük háttal álló Sziszka jobb bokáját, megemelte a lány lábát és lehúzta róla a bugyit, majd a bal lábszárát is megemelte, és arról is lehúzta a bugyit, amit diadalmasan dobott hátra a fülkén kívül rekedt fiúknak.
– Nem akarom ! Hagyjatok békén ! – kérte Sziszka sírástól elcsukló hangon, de akkorra Petre ujjaival már a hüvelyébe nyúlt, Doru pedig Sziszka blúzát egészen a lány nyakáig tolta fel, és Sziszka fejére borította. Petre a guggolásból felegyenesedett, de két ujját végig a lány hüvelyében tartotta, tágította a kis testnyílást, és amikor már eléggé síkosnak érezte, bevezette merev hímvesszőjét, és párzó mozdulatokba kezdett a lányban. Négy – öt perc múlva élvezett Jutkába, tenyerével nagyot paskolt a lány fenekére, és helyet cserélt Doruval…
Miron a folyosón lett figyelmes a lányok WC – jéből hallatszó fiú hangokra, odament, hogy megnézze, mi történik ott. A WC ajtaja nyitva volt, és a középső fülke előtt öt vagy hat fiú állt, látható izgalommal figyeltek a fülkére, ahonnan egy lány halk nyögdécselése hallatszott ki.
– Mi történik itt ? – kérdezte kíváncsian, miután belépett a WC – be.
– Gyere, nézd meg ! – mondta Marcel. A fiúk utat nyitottak Mironnak egészen a fülke ajtajáig. Miron most már látta a neki háttal álló, a WC csésze fölé görnyedő, deréktól lefelé lemeztelenített lányt, és a lány mögött álló fiút, aki kezével a lány csípőjét markolta, miközben dereka ritmusosan mozgott előre – hátra. Miron gyorsan átlátta a helyzetet. Aztán a fiú, aki hátulról közösült Jutkával, a lányba élvezett, megrázta a farkát, begombolta a nadrágját, és kihátrált a WC fülkéből, utat engedve a következő erőszaktevőnek. Miron most már jól látta a WC fülkében neki háttal álló, deréktól lefelé lemeztelenített lányt, aki fejére húzott blúzával a falnak támaszkodva hüppögött, miközben lábait engedelmesen terpesztette. Miron belépett a fülkébe a lány mögé… Sziszka érezte a légáramlatról, hogy megint bejött valaki a fülkébe, majd hátulról egy posztónadrág érintését érezte csupasz combjain, majd érezte, hogyan hatol hátulról s hüvelyébe előbb két ujj, majd egy merev hímvessző..
Még vagy hatan jöttek Miron után, közülük hárman a lány szűkebb testnyílásába hatoltak, éles fájdalmat okozva Jutkának… Mikor végeztek, magára hagyták a WC – ben a szerencsétlen lányt. Csak most tört fel igazán Jutkából a zokogás. Utálta a saját testét. Utálta a síkos folyadékot, ami hüvelyéből és fenekéből folyt a combjai közé… Kiegyenesedett, elrendezte blúzát, majd a bugyiját kereste, de sehol sem találta. Marcel vágta zsebre a ruhadarabot, mint értékes trófeát… A csapnál megmosta a kezét és az arcát, a földről felvette szutykos szoknyáját, a derekára tekerte, és kitántorgott a WC – ből az utcára.